Az emberiség történetében voltak olyan nagyszerű nők, akik alapvetően fontos szerepet játszottak a tudományok fejlődésében. De minden zsenialitásuk ellenére mégsem ismerték el őket. Voltak, akiket a mellettük álló férfiak árnyéka homályosított el, mások maguk döntöttek úgy, hogy félreállnak, megint másokat idő előtt és szerencsétlenül ért a halál. Közülük csak nagyon kevesen tudták magukat igazi tagjává tenni a tudományos világnak, és még kevesebben szereztek elismerést maguknak.
A következő 9 nő tudományos felfedezései óriási hasznára váltak a tudománynak.
1. Alexandriai Hüpatia
A 4. század közepén született Alexandriában a filozófus, matematikus és a pogányüldözések első jelentős áldozata Hüpatia. Az egzakt tudományok tanulásának és tanításának szentelte az életét. Sok egyéb mellett fejlesztette az asztrolábiumot, a csillagok pozícióját meghatározó eszközt. Bár Hüpatiát elismerték, mint az első női matematikust, az ő korában a tudományos munkáit nem fogadták el bizonyos csoportok, mert pogánynak minősítették. Hüpatia tanításai Platón, Arisztotelész és Plótinosz munkáin alapultak.
Hüpatia halála nagyon szerencsétlen volt: 50 vagy 60 éves kora körül fanatizált keresztények brutálisan meggyilkolták. Ezt követően Oresztész római prefektus elítélte a gyilkosait és véget vetett az alexandriai filozófusok elleni erőszaknak. Hüpatiát azok a nők is elismerték, akik a tudományoknak, a csillagászatnak, a matematikának szentelték magukat, valamint a feministák és az aktivisták is.
2. Lise Meitner
Lise Meitner 1878-ban, Bécsben született fizikus volt, ő fedezte fel a radioaktivitást. A Vilmos Császár Intézet és a berlini egyetem professzora volt 1926-1933-ig. 1938-ban el kellett hagynia Németországot zsidó származása miatt, ezután a stockholmi Manne Siegbahn Kutatóintézethez csatlakozott. Része volt annak a csapatnak, amelyik felfedezte a nukleáris hasadást, bár ezért elismerést, Nobel-díjat csak a barátja, Otto Hahn kapott. Bár Meitner felfedezése nagyon fontos volt, a tudomány még éveken át nem tulajdonított neki jelentőséget. Ezután vált ismertté a neve és elismertté az alakja, olyannyira, hogy még egy aszteroida (6999), valamint két kráter a Holdon és a Vénuszon is őrzi a nevét.
3. Ada Lovelace
Ada Lovelace 1815-ben, Londonban született brit matematikus és írónő, Annabella Milbanke és a költő Lord Byron egyetlen lánya. Szülei házassága minden volt, csak boldog nem. Mikor Ada egy hónapos volt, apja elment és sosem tért vissza. Ez egy életre megbélyegezte Ada és édesanyja sorsát, aki megtiltotta lányának, hogy az irodalommal foglalkozzon, ahogyan azt apja tette. A lányban azonban nagy volt az elhivatottság a tudományok iránt, és be is bizonyította, hogy anyja hatása, aki maga is kiváló matematikus volt, jobban érvényesült nála, mint apjáé.
18 éves korában Ada találkozott Charles Babbage matematikussal, akinek az analitikai számolómű kifejlesztésén dolgozó csapatához csatlakozott is. Ada nagy sikert ért el, ő volt az, aki algoritmust készített a géphez. Hivatalosan őt tekintjük a legelső számítógépes programozónak. A jelenlegi programozási nyelvet is róla nevezték el Ada-nak.
4. Jocelyn Bell Burnell
Susan Jocelyn Bell Burnell 1943-ban, Belfastban született asztrofizikus, aki felfedezte egy pulzár első rádiójelét. Jocelyn tehát sikert ért el, de elismerést nem kapott, mivel tanára, Antony Hewish zsebelte be érte a fizikai Nobel-díjat 1974-ben. Pedig Jocelyn volt az, akinek a felfedezés kizárólagosan köszönhető. Ez a tény nem maradt észrevétlenül a tudományos világban, sok kollégája emelte fel szavát az ellen, hogy nem Jocelynnek ítélték a díjat. Erről később úgy nyilatkozott, hogy az életében ez volt a legjobb dolog, ami történt vele, hiszen igaz, hogy a Nobel-díjat nem ő kapta, de egyéb elismerései ennél jóval jelentősebbek. Burnell az egyik legbefolyásosabb tudós az Egyesült Királyságban, természetesen az asztrofizika terén.
5. Marie Curie
Maria Salomea Skłodowska-Curie 1867-ben, Varsóban született ismert tudós, aki két Nobel-díjat is kapott, a fizikában és a kémiában elért eredményei miatt. Madame Curie a radioaktivitás úttörője volt, felfedezte a radioaktív izotópok szétválasztásának technikáját, valamint két kémiai elem, a polónium és a rádium felfedezése is az ő nevéhez kapcsolódik. Tudományos munkája miatt Curie életét szó szerint a radioaktivitás vette körbe. Mindenhova magával vitte ezt a kémiai elemet, nem törődve azzal, hogy milyen veszélyes ez számára. Férjével, Pierre Curie-vel minden tudományos munkáját megosztotta, később pedig egyik lányával, Irene-Joliot Curie-vel is.
Férje halála után sok évvel Marie romantikus viszonyt kezdett Paul Langevin tudóssal, ez pedig jóval több problémát okozott neki, mint azt hitte volna. Paul házas volt, bár már nem élt együtt feleségével, mégis igazi botrány lett kapcsolatukból. A sajtó Marie Curie-t “idegen zsidó családrombolónak” kiáltotta ki. Mikor a kapcsolatuk már nem számított hivatalosan házasságtörésnek, az elismert tudós még akkor is tisztázni kényszerült a nevét. Úgy tűnt, szerelmi életével sokkal többet foglalkoznak, mint a második Nobel-díjával. Sok tudós barátja – köztük Albert Einstein is – arra buzdították, hogy lelkifurdalás nélkül fogadja el a Nobel-díjat.
6. Rita Levi-Montalcini
1909-ben, Torinóban született a neurológia területére specializálódott tudós. Rita Levi-Montalcini fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott, ennek ellenére élete közel sem volt egyszerű. A világháború alatt járt egyetemre, azaz két nehézséggel is szembe kellett néznie: hogy nő és hogy zsidó. Olaszországban Mussolini zsidóellenes törvényeket hozott, ezért Ritának abba kellett hagynia munkáját az egyetemen, kísérleteit a hálószobájába költöztette át. Egy laboratóriumot alakított ki itt, egy mikroszkóppal és néhány háztartási eszközzel.
Torinót 1941-ben lebombázták, ezért Rita egy vidéki házba költözött a hegyekbe, ahova minden felszerelését magával vitte. A kis faluban nagyon kreatívnak kellett lennie, hogy folytatni tudja a kísérleteit, bár nem tartózkodott itt sokáig. Mikor a háborúnak vége lett, Rita Stanley Cohen biokémikussal több éven át közösen végzett kutatásainak meg lett az eredménye: sikerült elkülönítenie az idegi növekedési faktort, a neuronok életben maradásához nélkülözhetetlen fehérjét. Ez volt a legelső felfedezés a sejtek közötti kommunikáció terén.
7. Margarita Salas
Margarita Salas Falgueras Spanyolországban született 1938-ban. Kémiából doktorált a madridi egyetemen. A biokémiai és molekuláris biológia területén mozdította elő a spanyol kutatásokat. Margarita felfedezései abban voltak kiemelkedők, hogy hozzájárultak a genetikai információk leolvasásának vizsgálatához. Kutatásaiban a Phi29 bakteriofág vizsgálatára koncentrált, aminek segítségével többet megtudhattunk a DNS-ről.
Margarita számtalan díjat kapott, az UNESCO 1999-ben az Európa Tudósa címet is neki ítélte. Kinevezték a valamennyi spanyol királyi akadémiát egyesítő Spanyol Intézet vezetőjének (1995-2003). 2018. decemberében a zaragozai Eliseo Godoy iskola az ő nevét vette fel.
8. Iréne-Joliot Curie
Irène Joliot-Curie Párizsban született Iréne Pierre és Marie Curie lányaként. A párizsi egyetemen fizikát és kémiát hallgatott az első világháború idején. Ezután anyja asszisztenseként kezdett dolgozni a későbbi Curie Intézetben. Kutatásait a nukleáris fizika területén folytatta, az atom szerkezetét valamint a radioaktív elemek mesterséges előállítási lehetőségeit tanulmányozta.
Két díjnyertes tudós lányaként Iréne nagy ösztönzést kapott, hogy karriert építsen. 1935-ben férjével kémiai Nobel-díjat kaptak. Iréne-Joliot Curie leukémiában halt meg, melynek kiváltó oka a radioaktív sugárzás volt.
9. Hedy Lamarr
1914-ben, Bécsben született Hedwig Eva Maria Kiesler néven az osztrák-amerikai filmszínésznő és feltaláló. Hedy története különösen érdekes, mivel annak ellenére, hogy élete nagy részét a mozifilm forgatásoknak szentelte, társfeltalálója volt a ma ismert vezeték nélküli kommunikáció, a Wi-Fi elődjének. A zenész George Antheillel közösen dolgozták ki a titkosítás technikáját, a gyorsan “ugráló” frekvencia működését.
Első férje, Friedrich Mandl fogolyként tartotta saját otthonában és arra kényszerítette, hogy hagyja ott a filmezést. 1937-ben sikerült elmenekülnie, ekkor Párizsba, majd Londonba ment, hogy ott folytassa színésznői karrierjét. Itt találkozott Louis B. Mayerrel a Metro Goldwyn-Mayertől, akivel hollywoodi szerződést kötött. 1942-ben Hedy regisztrálta titkos kommunikációs módszerének szabadalmát, melynek lényege az volt, hogy az ellenség ne tudja megzavarni a szövetséges torpedók rádióvezérlését, ezáltal eltéríteni azokat. Sajnos, elismerést sosem kapott találmányáért.
