Az Anglia dél-nyugati részén fekvő Devon megye festői tájai régóta az angolok kedvenc úti céljai. A látnivalókat svédasztalon kínálja az igazi ínyenceknek, akik kíváncsiak a legelőkkel tarkított falvakra, a legszebb brit partszakaszokra, szeretnének sétákat tenni a hegyekben, bejárni az erdőket, akiket érdekelnek a legszebb középkori katedrálisok vagy a nyári tömeg elől egy vad és érintetlen tájon szeretnének elrejtőzni.
A devoni utazás két szót juttat az ember eszébe: a szabadságot és a jó ételeket. A sziklás öblök a szörfözőket csábítják, a déli és az északi partok mentén elterülő strandok a nyaralók álmait váltják valóra, Dartmoor és Exmoor hatalmas kiterjedésű, gránit fennsíkjait járva mintha teljesen kiszakadnánk a világból. A kanyargó folyók mentén fekvő falvakban a hagyományos devoni ételeket, az őzből, fácánból, bárányból és a tengergyümölcseiből készült fogásokat kóstolhatjuk végig, a termelői piacok pedig tele vannak házi készítésű sajtokkal, almalével és fagylalttal.
Utazás előtt érdemes tájékozódni a nyitvatartási idővel kapcsolatban, mivel Devon legfőbb nevezetességei, a múzeumok és a műemlékvédelmi hivatal kezelésében álló épületek általában április elejétől október végéig fogadják a látogatókat. Ha strandolni szeretnénk, szeptemberben és október elején érdemes útnak indulni, a tenger ilyenkor a legmelegebb. Nyáron zsúfoltságra számíthatunk, télen pedig Devon legzordabb arcát ismerhetjük meg, erős széllel és többnyire zárt hotelekkel, éttermekkel.
Greenway
Devon egyik leghíresebb nevezetessége a Dart-folyó partján álló Greenway-birtok, a híres angol írónő, Agatha Christie egykori nyári rezidenciája. A ház 1938-1959 között volt az írónő tulajdonában, a látogatók számára különleges élményt jelent megnézni a szobákat a bútorokkal és a személyes tárgyakkal, Agatha Christie kalapjaival, könyvtárával, ruháival, miközben a háttérben egy régi rádióból az írónő hangja szólal meg a szalonban. A ház kertje is csodálatos és nagyon meghitt. A nárciszok, magnóliák, hortenziák mellett egy régi csónakház áll, fenséges kilátással a folyóra. A Greenway ház nagyon népszerű, megnézni csak időpontra szóló jeggyel lehetséges. Parkolót nehéz találni a közelben, a legjobb, ha gyalog érkezünk.
Exceteri katedrális
A katedrális helyén korábban egy római tábor volt és számos olyan leletet találtak, melyek azt bizonyítják, hogy már az 5. században tartottak itt keresztény istentiszteleteket. A kolostort a 7. században építették, de Exceter csak 1050-ben lett püspöki székhely. 1114-ben bővítették ki az épületet, majd a következő évszázadokban többször átalakították. Az eredeti épületből csupán a normann tornyokat hagyták meg. A katedrális megsínylette a történelem viharait, legutóbb a II. világháború idején szenvedett súlyos károkat egy bombatalálat következtében. Különlegessége a 300 m hosszú, megszakítások nélküli boltozat, mely a leghosszabb Angliában.
Buckland apátság
Az 1278-ban épített apátság volt a legutolsó, melyet a ciszterciek alapítottak Angliában. Miután VIII. Henrik feloszlatta a rendeket, az apátság magántulajdonba került és előkelő vidéki birtok lett. A későbbiekben teljesen átalakították, de az eredeti templomtornyot meghagyták. Végül egy kellemes és komfortos Erzsébet-korabeli ház lett belőle, melyet az angol tengerész és felfedező, Sir Francis Drake vásárolt meg. Világkörüli útjairól zsebében óriási vagyonnal visszatérve nem ez volt az egyetlen ház, amit megvásárolt. Devon környékén mintegy 40 ingatlan került a birtokába. 14 éven keresztül lakott itt, de jelentősen nem változtatott az épületen, mely 1949-ig állt a Drake-család birtokában, attól kezdve műemléki védelem alá tartozik.
Exmoor Nemzeti Park
A hatalmas homokkő fennsíkot mély, erdős völgyek és tőzeglápok teszik változatossá. A vidéken túrázóknak az iránytű alapvető felszerelésük kell, hogy legyen, mivel Exmoor nagyon hamar sűrű ködbe burkolózik, ami misztikus hangulatot kölcsönöz ugyan neki, de szinte lehetetlenné teszi a tájékozódást. Együtt legelnek itt a gímszarvasok és a pónik, rengeteg madárfaj él a vidéken és olyan szép falvak várják a kirándulókat, mint Dunster és Selworthy, a fotósok egyik kedvence.
Dartmouth-i kastély
A hangulatos hajóút, melynek során eljuthatunk a kastélyhoz, már része a varázslatnak. A festői erőd a 14. században épült a kikötő védelmére. Páratlan kilátást nyújt a környék házaira és az erdőkkel borított, meredek tengerparti sziklákra. Többször újjáépítették, egyetlen eredeti része a kerek torony, valamint a mély várárok. Kiállítás mutatja be a kastély történetét, mely történelmi jelentőségétől eltekintve gyönyörű parkja miatt is sok látogatót vonz.
South Hallsands
Egy maroknyi ház minden, ami megmaradt az egykor virágzó kis halászfaluból. A 18-19. században az itt élők elsősorban a rákhalászatból tartották el magukat, majd az 1890-es években a Királyi Hajógyár a területet kavics- és homokbányaként kezdte el használni. A falu lakóit egyre nagyobb aggodalommal töltötte el, hogy a partok magassága folyamatosan csökkent a bányászat következtében, de a hivatalos szervek megpróbálták elcsendesíteni a lázongó falusiakat. 1900-ban egy nagy vihar teljesen elmosta a védőgátat, ami a gyárat a bányászat felfüggesztésére kényszerítette. De a korábbi átgondolatlan kizsákmányolás megbosszulta magát, 1917-ben a kegyetlen viharok és esőzések teljesen elmosták a falut a föld színéről. Az év végére csupán egyetlen ház maradt épen. A helybeli családok házaikkal együtt mindenüket elvesztettek, de a viharok szerencsére nem követeltek emberáldozatot. Az omlásveszély miatt a romok közt nem lehet sétálni, de a mellettük álló kilátóból tisztán lehet látni a falu maradványait. Az ismertető táblákon megsárgult fotók mutatják meg a látogatóknak, hogy milyen is volt South Hallsands, amikor még létezett.
