Gryfino erdő
A sci-fik világának megelevenedése és a természet csodájának megnyilvánulása ez az erdő, ahol a fák egy csoportjának törzse ívben van meghajolva. Nagyjából 400 fa törzse vesz éles kanyart közvetlenül a talaj felett, hogy miért, arra egyelőre nincs válasz. A leginkább valószínűnek tűnő magyarázat szerint a fákat még csemete korukban egy óriási hóvihar temette maga alá és a hó rájuk nehezedő súlya miatt nőttek ilyen furcsán. A legérdekesebb verzió szerint azonban gazdálkodók egy csoportja manipulálta a fákat még az 1930-as években. Állítólag azt remélték, hogy ha már eleve meghajlítva nőnek a fák, könnyebb lesz belőlük íves bútorokat készíteni. Amikor a fák 10 évesek voltak, súlyokat kötöztek a törzsükre és ezzel húzták őket a talaj felé. Hogy valóban ez a furcsa ötlet állna a gryfinoi erdő különleges jelenségének hátterében, nincs rá bizonyíték. Az azonban nem kizárt, hogy emberi beavatkozás miatt nőttek a fák ilyen hihetetlen formában. Az igazság csak akkor derülne ki, ha a fák beszélni tudnának…
A waweli sárkány csontjai
A waweli katedrális számos lengyel uralkodó földi maradványait őrzi és nevezetes a benne látható művészi alkotásokról is, de igazi attrakciói azok a csontok, melyekről az a szóbeszéd járja, hogy egy itt élt sárkányé voltak. A katedrális bejárata mellett függesztették fel a sárkány csontjait, egymáshoz láncolva őket. Állítólag a Wawel dombja alatt egy barlang volt, ebben élt a sárkány. A helyieknek minden hónapban egy szűz lány feláldozásával kellett csillapítaniuk a fenevad étvágyát, míg végül egy férfi túl nem járt az eszén. Olyan bárányhúst adott a sárkánynak, amitől annyira megszomjazott, hogy addig ivott a folyó vizéből, míg szét nem pukkant. Akik nem hisznek a legendákban, azok úgy tartják, a csontok valójában egy bálna vagy egy mammut maradványai. Bármi is az igazság, a Wawelben lévő csontok évszázadok óta a lengyel folklór részei.
Gdanski csillagászati óra
A Szűz Mária templomban lévő óra nem egy szokványos, régi időmérő. Az 1400-as években az órakészítő mester, Hans Düringer készítette a bonyolult szerkezetet, teljes egészében fából. Az órán gyakorlatilag minden rajta van, a Nap, a Hold mozgása, az állatövi jegyek váltakozása, még az egyházi naptár is. A több mint 45 m magas műalkotás valószínűleg a legmagasabb óra a világon. A legenda úgy tartja, hogy a hatóságok az óra elkészülte után szándékosan vakíttatták meg Düringert, nehogy bárhol másutt a világon hasonló szerkezetet tudjon alkotni. A valóság azonban az, hogy Düringer a gdanski után még számos más városban is készített hasonló – bár nem ennyire lenyűgöző – órákat.
Szent Valentin koponyájának darabja
Chelmnoban, a plébániatemplomban egy ezüst ereklyetartóban állítólag Szent Valentin koponyájának egy darabkáját őrzik. Hogy ez mennyiben felel meg a valóságnak, annak nehéz utána járni, hiszen annyi biztos, hogy a szerelmesek és a méhészek védőszentjének koponyáját Rómában lehet látni. Az ereklyetartót 1630 körül készítették, 1880-ban pedig azt írták róla, hogy a szent feje, illetve annak egy darabkája található benne. A nyolcszögletű ereklyetartó ezüstből készült, 1 m magas, súlya nagyjából 3 kg. A tetején lévő üvegkupola alatt tartják az ereklyét, amit a hívek szokás szerint megcsókolhatnak. Ez ereklye kb. két ujjnyi méretű, állítólagos tulajdonosáról pedig nem sokat tudunk. Olaszországban két ember is élt, akit Szent Valentinnel azonosítottak, ők a 3. század végén haltak meg, egy harmadik személy közel ugyanakkor pedig Észak-Afrikában volt ismert, szintén ezen a néven. Ma a világon tíz templomban állítják, hogy a szent ereklyéit őrzik, köztük a római Santa Maria bazilikában is.
Bledówi-sivatag
Közép-Európa legnagyobb természetes sivataga Lengyelországban található. Checlo és Klucze faluk között, amíg csak a szem ellát, homok mindenütt. Az ezen a vidéken különösnek mondható jelenség nem emberi kéz műve, a 32 km2-es, 9 km hosszú és 4 km széles sivatag egy vándorló gleccser révén alakult ki és feltehetően eredetileg sokkal kiterjedtebb volt. 1970-ben hoztak rendeletet a terület mezőgazdasági hasznosításának és beépítésének betiltására. A lengyel Szaharának és becézett sivatag egy részére senki sem léphet be, mivel a század elején katonai csapatok kiképzését folytatták itt és a homok alatt bombák rejtőzhetnek. A sivatag napjainkban gyakorlatilag haldoklik, egyre több fű, bokor és fa nő a homokon, ha így folytatódik, néhány évtizeden belül egy homokos talajú erdő lesz belőle.
Racibórzi Fogászat és Várostörténeti Múzeum
A falu történetét és egyben a fogászat fejlődését ismerhetjük meg ebben a kis múzeumban. A különböző eszközök gyűjteménye nem túl gazdag, de a látogatók többségét nem is a fogorvosi szék vagy a kínzóeszközhöz hasonlító fogászati fúrók érdeklik, hanem a múzeum másik, a település történetét bemutató részében található múmia. Egy egyiptomi múmiáról van szó, ami Lengyelországban nagy ritkaságnak és furcsaságnak számít. A 19. században Racibórz földesura, akit lenyűgözött Egyiptom ókori történelme, jegyajándékba vásárolta leendő feleségének a múmiát. Ám az ara tetszését a bizarr ajándék nem nyerte el, ezért a helyi múzeumnak adományozták.
Czermnai kápolna
Valódi emberi csontok borítják a kis kápolna teljes mennyezetét és falait. A helyi pap, Vaclav Tomasek 1776-1804 között aprólékos munkával gyűjtögette össze, tisztította meg és szerelte fel a kápolna belsejére a koponyákat és lábszárcsontokat, melyek a 30 éves háború, a sziléziai háborúk és a kolera járvány után maradt tömegsírokból kerültek elő. Nagyjából 3000 ember földi maradványai láthatók ebben a bizarr környezetben, amit létrehozója a halottak szentélyének szánt. Számos érdekes darab található a csontok között, például a helyi polgármester koponyája, golyó által kilyukasztott vagy a szifilisz által eldeformálódott koponyák és egy állítólagos óriás csontjai is. Amikor a pap 1804-ben meghalt, az ő koponyája is ide került, a főoltárra. A kápolna alagsorában állítólag 21.000 kutya csontjai vannak elásva.
