Kint lenni az erdőben elég nagy kaland. Az emberek általában szeretnek kirándulni, különösen gyerekekkel, hogy ők is felfedezhessék a természetet és a vadont. A család minőségi időt tölthet így együtt, a felnőttek pedig kiszabadulhatnak a mókuskerékből és a digitális függőségből.
A túrázásnak számos előnye van, ám néha az idegen környezetben váratlan meglepetések is érhetik a kirándulókat. A kellemesnek ígérkező élmény pillanatok alatt idegtépővé és veszélyessé válhat, de talán éppen ez teszi olyan izgalmassá! Görgess lejjebb a legfélelmetesebb történetekért, amelyeket Redditen osztottak meg a felhasználók.
- Egy igencsak kíváncsi medve felmászott arra a fára, amin én is ott voltam egy vadászat közben. Majdnem leugrottam a fáról. Csak üdvözölni akart, de halálra rémültem. © MaximumMajestic / Reddit
- A gáttól sétáltam hazafelé. Összetalálkoztam egy csapat vadmalaccal és az anyukájukkal, aki nem volt elragadtatva tőlem. Kb. 2 kilométeren át üldözött a fák között, és egy órát várt a fa alatt, amire gyorsan felmásztam. © Euphoric-Use7282 / Reddit
- Nem sokszor kirándulok, de amikor megtettem, az ösvényen találtam egy levágott fület. © hausenbergerdorff / Reddit
- Mikor a seregben voltam kiképzésen, meg kellett tisztítanom a területet a bozótosban. Napfényes reggel volt. Egy kiszáradt patakmederhez kellett mennem. Egy bokor alatt másztam, mikor felnéztem, és láttam, hogy körülöttem minden tele van keresztespókkal, akik behálózták az egész patakmedret. Lassan visszamásztam, és jelentettem, hogy végeztem a feladattal.
A tizedes azt hitte, hazudok, mert túl gyorsan végeztem. Ő is kiment, nem talált ellenséget. Egyetértett velem abban, hogy a patakmeder tényleg egy borzalom volt. © scotty899 / Reddit - Észak-Olaszországban túráztam egyedül, tisztában voltam vele, hogy délutánra zivatarokat jósoltak. Kitaláltam, hogy felmászom a hegyre, és délután 1 órára le is érek, a vihart pedig megvárom a táborban. Ám a vihar a nyílt területen csapott le rám, körülöttem mindenhol villámok csapkodtak. Egy bokorba kapaszkodtam, mert biztos vagyok benne, hogy egy kis tornádó haladt el a fejem fölött.
A szél fülsiketítő lett, a fák és a bokrok a földig hajoltak az egyik irányba, aztán kb. 10 másodperc múlva a másik irányba, közben az életemért kapaszkodtam, és teljesen eláztam a vízszintesen szakadó esőtől.
Aznap komoly tornádó volt Bergamóban, szóval elképzelhető, hogy engem is az kapott el. Teljesen biztos voltam benne, hogy ott fogok meghalni. © ergotpoisoning / Reddit
- Egy grizzly üldözött egy jávorszarvast keresztül a táborunkon. Így derült ki, hogy 10 jól megtermett középkorú felnőtt is belefér egy kenuba 0,5 másodperc alatt. © talkytalkerson / Reddit
- A párommal elmentünk egy hétvégére kempingezni a Sziklás-hegységbe, miután pénteken még dolgoztunk. Későn indultunk, ezért csak késő este érkeztünk meg a táborhelyre. Sötétedett, találtunk egy tisztást, leparkoltunk a Jeeppel, és sietősen felállítottuk a 2,5 személyes sátrat, megágyaztunk, és a kutyával együtt visszavonultunk.
Társasoztunk, este 9 körül lehetett. Egyszer csak valami megsuhintotta a fejem hátulról, a sátor külső oldaláról. Kicsit megijedtünk, ezért távolról beindítottam a kocsit, hogy elijessze, bármi is jár ott. Győzködtük magunkat, hogy csak egy lezuhanó faág volt. Bár szél nem fújt és a közelünkben nem volt egy fa sem.
Másnap reggel bújtunk elő a sátorból, hogy megnézzük, mi történt. Akkor láttuk, hogy tőlünk kb. 3 méterre egy félig megevett szarvas teteme hevert. Gyakorlatilag egy puma kamrájában sátoroztunk.
Megsimogatta a fejemet egy puma. Azt is el kell mondanom, hogy jóval magasabb vagyok az átlagnál, de a puma magasabb volt, mint én ülve! © DankJohnson / Reddit
- Álcaruha volt rajtam, mert gyurgyalagokat fotóztam. Egyszer csak vadmalacok jöttek oda hozzám, és elkezdtek szimatolni. 10 másodperccel később hallottam egy nagy zajt, és láttam, hogy az anyjuk felém rohan. Ledobtam a fényképezőgépet, és felmásztam egy közeli fára, olyan gyorsan, mint egy majom. A fél délutánt ott töltöttem. © Ares982 / Reddit
- Hajnali 2 körül egy teherautó beállt a nemzeti erdőterületen lévő, viszonylag kihalt kempingben a sátram mellé. Egyedül sátraztam, ez egy kempingezésre kijelölt terület volt, a sátram a legtávolabb állt az úttól, kb. 60 méterre. Tűz nem égett, de mégis látható volt a sátram az útról. Aki csak meg akart volna fordulni, az tőlem távolabb is megtehette volna. Erre hajnali 2-kor bejött ez a teherautó, eljött végig a sátramhoz, és megállt mellettem. A fényszórók miatt azt nem tudtam kivenni, hogy milyen típusú jármű volt. De semmi oka nem volt rá, hogy ezt tegye.
Ott voltam egy kis sátorban, amit sajnos úgy állítottam fel, hogy a bejárata az út felé nézzen. Nem tehettem mást, csak ültem benne, a kezemben egy AR15-ös fegyver készenlétben. Fehérneműben voltam, teljesen összefagytam, mert kb. 4 fok volt, és ki kellett másznom a hálózsákból, hogy megtudjam, hány ember van és rosszak-e a szándékaik.
A fegyver azért volt nálam, mert ez egy medvékkel teli vidék.
Szerencsére az emberek úgy gondolták, valószínűleg semmit nem tudnak ellopni tőlem, ezért néhány perc múlva tovább álltak anélkül, hogy kiszálltak volna az autóból. Minden értékes holmim az autóban volt bezárva, a sátornál csak egy kempingfőző és néhány edény volt.
Sokat tanultam ebből az esetből. Például hogy nagyobb sátorra van szükségem, amiben jobban tudok mozogni és gyorsabban ki tudok belőle jönni, és hogy a sátrat mindig úgy állítsam fel, hogy az ajtaja ne az útra nézzen, hogy bizonyos fokig rejtve legyen, ha esetleg ki kell menekülnöm.
Nem szabad elfelejteni, hogy nem minden ragadozó négylábú. Közülük sok két lábon jár. © WardenWolf / Reddit - Sok ilyen történetem van, de ez az egyik legjobb.
Néhányan talán emlékeznek arra, hogy 2014-ben egy Eric Frein nevű férfi foglyul ejtett két rendőrnőt Pennsylvaniában, az egyiket megölte, majd felfegyverkezve az erdőbe menekült, és 50 napos hajtóvadászat indult utána.
Pennsylvaniának ez a része gyönyörű, de veszélyes is. Dombok, bozótok, lápok vannak errefelé. Millió mocsáron kell átjutni, és a dombok közül néhány csupán egy kupac pala, ami csak arra vár, hogy kicsússzon a lábad alól. Az erdő olyan sűrű, hogy 15 métert sem tudsz megtenni egyenesen. Mr. Frein jól ismerte ezt a vidéket, ezért volt képes 6 héten át bujkálni itt és megtéveszteni a nyomkövetőket és a kutyáikat. Csapdákat rakott le, fegyvereket tartott, és kb. olyan volt, mint Rambo, csak kevesebbet harcolt.
Vizes élőhelyeket tanulmányozó kutatóként dolgoztam, és egy földgázvezeték javasolt útvonalát tanulmányoztam, éppen a hajtóvadászat kellős közepén, ugyanabban az erdőben, ahol Mr. Frein bujkált. A keresőcsapatok folyton megállítottak, fölöttünk köröztek a helikopterek, és azokon az ösvényeken jártunk, ahol Mr. Frein is. Mikor a csőbomba csapdák bekerültek a hírekbe, minden pillanatban a földet néztem az erdőben, és kerestem a csapdákat. Félelmetes élmény volt a koraőszi erdőben, mikor a mocsárban a bokrok tűzvörösre változtak, a levelek narancssárgák, sárgák lettek. A levegő már csípős volt, reggelente mindent köd borított, ami kb. délre oszlott fel. A napfény meleget adott. Semmi sem olyan elkeserítő, mint ebben a ragyogó szépségben lenni és arra gondolni, hogy halálos veszélyben vagy. © Peggedbyapirate / Reddit
- 14 éves voltam, mikor apámmal szarvasra vadásztunk, és egyszer csak fura sistergést hallottunk. Én még kétszer hallottam, apám ekkor rám kiáltott, hogy feküdjek a földre. Egy másik vadásztól jött a hang, aki éppen a mi irányunkba lőtt. A narancssárga jelzésünk ellenére nem látott meg minket. Sosem fogom elfelejteni azt a hangot. Nagyon más a golyó másik végén lenni. © Post-Scarcity-Pal / Reddit
- Ausztráliában túráztam, mikor ráléptem egy barnakígyóra. Éreztem valami puhát a lábam alatt. Ha a kígyó úgy dönt, hogy belém mar, lett volna még 30 másodpercem a halálig. © bringdaruckus1128 / Reddit
- A Long Trail egyik kunyhójában takarítottam. 10-11 éves lehettem. Minden kunyhóért 10 dollárt kaptam. Jöttem vissza, és kutyaugatást hallottam. Arra gondoltam, valaki kutyával túrázik.
Aztán hallottam ugatni egy másik kutyát is, majd egy másikat, míg végül kb. 20 különböző kutyaugatás volt, felállt a szőr hátamon.
Nem lehettek messzebb pár száz méternél. Tudtam, hogy nincs olyan út, amin elkerülhetném őket, ezért felmásztam a legközelebbi fenyőfára. Kb. 6 m magasan voltam, mikor a csapat kóbor kutya megérkezett, és elkezdett körözni a fa körül, érezték a szagomat a fa törzsén. Aztán úgy döntöttek, ott megvárnak. Csak egy ember volt, aki tudta, hol vagyok, de ő este 10-ig nem ért haza.
Vártam, és a kutyák is.
Csak egy zsebkés volt nálam és egy csúzli, ezért úgy döntöttem, fájdalmassá teszem a várakozást a kutyáknak. Mikor kifogytam a kövekből, tobozokkal kezdtem rájuk lövöldözni. Kicsi, zöld tobozok voltak. Néhányszor le is pisiltem őket. Már sötét volt, mikor elmentek.
Miután összegyűjtöttem egy maroknyi követ, hazamentem. Apámmal összefutottam útban hazafelé. Sosem voltam még olyan boldog, hogy este az ágyamban fekhettem. © Tyrigoth / Reddit
- 10-11 éves voltam, egyedül üldögéltem egy szikla tetején, és néztem a gyönyörű völgyet. Pár percig elidőztem itt a magas fűben, majd lassan balra fordítottam a fejem, és tőlem kb. 75 méterre láttam füleket, szemeket és orrot, amik egy pumához tartoztak, aki a fűben ülve egyenesen engem bámult. Hátráltam, amilyen gyorsan csak tudtam, aztán rájöttem, hogy a puma nem engem üldöz, csak ő is gyönyörködött a kilátásban. © KibblesNBitxhes / Reddit
- Megcsúsztam, és hátraestem fejjel lefelé egy sziklafalon. Kb. 6 métert zuhantam, végül beszorultam egy fa és egy szikla közé. Megúsztam néhány zúzódással.
Egy másik alkalommal Sierra Nevadában beleestem egy lyukba, amit hó takart. A puskám megakadályozta, hogy beleessek, így tudtam segítségért kiabálni. Mikor kihúztak, csak egy fekete lyukat láttam. Fogalmam sincs, milyen mély lehetett, és meghallott-e volna bárki, ha a hó alól, a szakadékból kiabálok. © COCKBLOKALYPSE / Reddit
- Svédországban az erdőkben nincs sok félelmetes állat. Vannak medvék, hiúzok és vaddisznók, de semmi olyasmi, amitől különösebben rettegni kéne, főleg nem a városokhoz közeli területeken.
Kint voltam az erdőben, gombát szedtem, mikor a látóteremben hirtelen megjelent valami fekete, és úgy sikított, mint valami pokoli démon. Kiderült, hogy egy siketfajd volt, egy elég nagy madár. Ott bújt a bokor alatt. Mikor közelebb mentem, megijedt és elrepült. © dankoman / Reddit - Apám hivatásos földmérő volt, nyári szünetben hétvégente dolgoztam neki. Egy nagy természetvédelmi területen voltunk, az autóval egy széles ösvényen parkoltunk, amit kizárólag az illetékes hatóságok használhattak, de szemetelni egyértelműen tilos volt.
Visszamentünk az autóhoz ebédelni, és mikor az autó közelében az ösvényre léptünk, láttuk, hogy az autót körülveszi kb. fél tucat biciklis, akik betörték a sofőr oldali ablakot, kidobálták az összes felszerelést az autóból, keresték, hogy mit tudnak ellopni.
Kb. 15 méterre voltunk tőlük, mikor hallottuk, hogy az egyikük azt mondja: “Megláttak minket, fel tudnak ismerni.”
11-12 éves voltam, már nem nagyon emlékszem, de ahhoz már elég nagy voltam, hogy tudjam, miről beszél. Az apám elém lépett, elővette a machetéjét – ez sokszor van a földmérőknél – és azt mondta: “Nem láttunk semmit, mi csak dolgozunk.”
Tisztában voltam vele, hogy apám képes volt bántani az embereket (még a saját gyerekeit is) és képes volt borzasztó dolgokra. Egy idő után felültek a biciklikre, és elmentek.
Apám csak a fontos és drága eszközöket pakolta össze, majd elhajtottunk egy másik irányba. Soha nem láttam még ennyire vakmerőnek egy teherautóval, sem előtte, sem utána. Mikor eljutottunk egy közeli kisboltig, én teljesen kimerültem az adrenalintól, állni is alig bírtam. Nem tudtam elhinni, hogy azok az emberek meg akartak volna ölni minket csak azért, mert rajtakaptuk őket, amint betörnek az autónkba, pedig megtették volna.
Apám szemét alak volt, erőszakos és mentálisan beteg. De néhányszor azért kimutatta, hogy nem gyűlöl engem, és ez volt az egyik ilyen alkalom. © MaritimeOliver / Reddit
- Gyerekkoromban volt egy patak az erdőben, nagyanyámék házának közelében. Szerettem ott játszani. Egyik nap felmentem a sziklaperemre a patak mellett, és láttam egy hosszú, fekete hajú, fehér ruhás nőt, ahogy térdel a víz fölött és bámul bele. Elbújtam a szikla mögé, és néztem egy percig. Éppen, mikor meg akartam fordulni, hogy elmenjek, hirtelen felállt, és sikítani kezdett. Nem olyan sikítás volt, mintha engem akart volna megijeszteni, hanem olyan, mintha mondjuk élve akarnák elégetni.
Egyből becsináltam a gatyámba és visszarohantam a nagyanyámék házába. Online kommentekben azt írták, hogy “La Llaronát” láttam, annak a nőnek a szellemét, akinek a gyerekei vízbe fulladtak vagy ilyesmi. Szerintem inkább egy drogos volt, aki az erdőben lakott (az erdők arrafelé híresek voltak a droglaborokról és az illegális szeméttelepekről).
Paranormális volt vagy sem, engem halálra rémített, soha többé nem mentem oda egyedül. © SugoiBakaMatt / Reddit
- Golyók húztak el a fejem mellett. Valami kretén egy kijelölt túraútvonalon lövöldözött. Nem volt valami jó élmény. © _old_relic_ / Reddit
- Egy közepes nehézségű ösvényen túráztam az akkor 4 éves gyerekemmel. Kb. 5 km után elfáradt, és azt akarta, hogy vigyem. Még sikerült megtenni lefelé kb. 1,5 km-t egy 16 km-es körből, mikor hirtelen a hideg futott végig a hátamon. Az erdő is hirtelen elcsendesült.
Mondtam a gyereknek, hogy indulás haza, és majd másnap befejezzük a kört. A vállamra vettem, és folyamatosan néztem körbe. A saját rekordomat biztosan megdöntöttem, olyan sebességgel jöttem ki az erdőből.
Egy helyi Facebook-csoportban olvastam néhány nappal később, hogy egy anya pumát láttak a kölykeivel azon a környéken. Én nem láttam őket, de ez nem jelenti, hogy ők sem láttak engem. Ijesztő érzés volt. © Altril2010 / Reddit
